A szemüveg
/Egy perces novella/
Soha nem értettem, hogy ismerőseim, miért nem találják a szemüvegüket, amint az életük részévé válik. Egészen addig a pillanatig, amíg én is rá szorultam e látásmódot segítő eszközre.
Először is órákig válogattam a megfelelő keretet, ha már viselnem kell, legalább jól érezzem magam benne. Bőrtokot is vásároltam, nehogy összekarcoljam e méreg drága okulárét.
Utána hordani kezdtem. Az orvos utasítása alapján minden olvasáskor használtam, majd levettem. Ugyanis nekem csak az olvasáshoz szükséges. Tehát feltettem és levettem. Így ment ez egy darabig, amíg egyszer csak azt vettem észre, hogy nem használom. Viszont folyton dühöngtem, hogy nem látom rendesen az olvasandó szöveget. Hol a szemüveged, - kérdezték a kollégáim. Hol lenne? A táskámban, mint mindig. Utáltam, hogy mindig fel és le kellett venni.
Viszont a kényszer csak rá vitt, és újra elővettem. Rendszeresen használtam. Egy darabig nem is volt gondom, de egy idő után a szemüveg soha nem volt ott, ahol kellett volna. Valahogy mindig elkóborolt. Kerestem az asztalon, de a könyvespolcon volt. Elbújt az újság alá, ott maradt a konyha asztalon, de egyszer a hűtőszekrénybe is bekerült valahogyan. Órákig kerestem és a fejemen volt. Jót nevettem magamon, és eszembe jutott, hogy annak idején nem értettem, hogy ismerőseim milyen idegesek voltak, ha szóltam, hogy rajtuk van a keresett tárgy.
A furcsa, hogy soha nem tudtam meg, hogy hogyan került oda, ahova nem kellett volna. Próbáltam figyelni arra, hogy mindig ugyan arra a helyre tegyem vissza. Kijelöltem számára az ágyam melletti széles ablakpárkányt, mondván a mobilom is ott van, és az még soha nem veszett el. De a kék keretű szemüvegem nagyon ritkán került oda. Pedig én tisztán emlékeztem, hogy oda tettem.
Biztos voltam benne, hogy valaki tréfálkozik velem, vagy láthatatlan lábai vannak. Elhatároztam, hogy minden pillanatban szemmel tartom. Csodák csodája a szemüveg mindig ott volt, ahova tettem. Érdekes módon nem tűnt el, és nem mászott arrább. Azonban amint enyhült a figyelmem a szemüveg ismét elkezdte kis ded játékát, és elbujdokolt.
Már megszoktam, hogy nem találom, mert azért mindig előkerül valahonnan, de a szemüveg rendszeres eltűnésének rejtélyét nem tudtam megfejteni.
|